Szülői vélemények

Szülők véleménye a zenebölcsiről

...Boldi nagyon sokat énekel, bár akad közte halandzsa. Igazad volt, hogy akkor is tanul és figyel egy gyerek, ha éppen méterekkel odébb egy asztal alatt bujkál, mert egyik nap meglepett azzal, hogy a "csacsi húzza kicsi kocsit..." majdnem hibátlanul elmondta, pedig szerintem egyszer sem volt a környékemen, amikor tanultuk.

Dia, Dunakesziről

Kedves Cili!

Ma voltunk "utoljára" zenebölcsiben, jövő héttől megy a Doni oviba.
Szeretnénk megköszönni Neked azt a sok -sok élményt, amivel általad gazdagodhattunk.
Szeretettel gondolunk Rád, és reméljük, hogy még néha- néha el tudunk menni a foglalkozásokra. Kívánunk Neked sok sikert a munkádhoz, hogy még sok kicsi gyereknek tudjál sok szeretetet és élményt adni.

Klimaj Doncsi és Kriszta Dunakesziről

 

Nemrégiben jártunk a kisfiammal az újpesti foglalkozásodon, ahol megvásároltam a dal- és mondókagyűjteményt. Utólag is szeretném megköszönni az élményt - nagyon jól éreztem a magam a foglalkozásodon (végre láttam egy jót!!!), valamint ragyogó munkát végeztél a gyűjtéssel, le a kalappal előtted!

Orszáczky Ildi, a Csiribiri-torna alapítója

 

Kedves Cili!

Legnagyobb sajnálatunkra nem tudunk járni a zenebölcsibe, a "múlt" azonban így is meghatározza a jelent. A kórházban egy-egy többnapos kemoterápia unalmát, kínjait néha meg tudom szépíteni a Nálad tanult mondókákkal. Mit is lehet ágyban csinálni ezek közül? Emilke kedvencei a "Kerekeset", "Gyülekeznek a felhők", no és persze a lovaglós játékok. Aztán, amikor leveszik az infúzióról, és kiszabadulhatunk a folyosóra, indulhat a "Zsiki-zsiki", és a "Mit játsszunk lányok"!

Amikor otthon vagyunk, Kornél, az öreg motoros, aki most nem járhat oviba, néha előkapja a kisöcsit az "Itt a fejem itt van ni"-re. Szóval, mint látod, gyakorlunk, aztán ha vége ennek a rémálomnak, remélem, újra látjuk egymást! Sok puszi:

Anita, Kornél és Emil anyukája

 

Nemrégiben vonaton utaztam a 3,5 Máté és a 1,5 éves Ákos fiaimmal, mikor az út végén járva már kicsit elunták a nézelődést, így énekkel próbáltam szórakoztatni őket. Már a kicsi is próbálgatja az énekhez tartozó mozdulatokat. Énekeltük-mutogattuk hát: "Egyszer egy hétpettyes katicabogárka..." (nagy kedvenc!) Leszálláshoz készültünk, mikor a mögöttünk lévő ülésről megszólított egy hölgy: "Megkérdezhetem, hogy honnan ismeri ezt a dalt? Én pedagógus vagyok és úgy 30 évvel ezelőtt hallottam utoljára ezt a dalt és most zene volt füleimnek, csak nem akartam közben megszakítani az idillt!"
Nagyon őszinte leszek: büszkén mondtam, hogy a ZENEBÖLCSIBŐL!

Évi, az újpesti csoportból

 

Kedves Cili!

Emlékszel még Orsira? Nos, tegnap este, miután lefektettem, és kijöttem a szobájából, hallom ám, hogy beszélget. Körbevette magát Micimackó és barátaival, betakargatta őket, és énekelgette nekik azokat az altatódalokat, amiket én szoktam, és Tőled tanultam. Kicsit módosított a szövegen: "Aludj baba, aludjál, Orsita is alszik..."

Nagyon-nagyon megható jelenet volt. Azt hiszem, ennél jobb visszajelzés Neked sem kell. Ez a kislány még öregkorában is a Tőled tanult dalokat fogja énekelni...

Judit, Gödről