Szakértői vélemények

Szakértői vélemények

Egy zenetanár írása: 

Napjainkban egyre ritkábban hallunk spontán és közösségi éneklést egyaránt. A mai apukák, anyukák között még akadhatnak szerencsések, akik hallották szüleiket, nagyszüleiket énekelni. Ezt az ajándékot az ő gyerekeik csak akkor élhetik meg, ha például zenebölcsödébe járva " megtanulnak" a szüleikkel együtt játszani, énekelni.
Örömteli, hogy egyre több zenepedagógus törekszik arra, hogy saját foglalkozások tartásával pótolja a zenei nevelésünkből adódó hiányosságokat.
Bizakodással tölt el, látva a sok bátor és zenét szomjazó anyukát, hogy mégiscsak lesz éneklő Magyarország.
Bérdi Ágnes zenetanár

 

 

Egy gyermekpszichológus szavai:

 

 Minden szülőnek, nagyszülőnek az a vágya, hogy a gyermeke kiegyensúlyozott, boldog személy legyen, a tanulásban pedig majd képességei maximumát adja. Mindaz, amivel a zenebölcsi megismerteti a közösségbe még nem járó, de a társasági lét felé már nyitott gyerekeket, éppen ezeket a célokat szolgálja.

A szülő és gyermeke között kialakuló elfogadó, szeretettel teljes kapcsolat kialakulásában, elmélyülésében a mondókák igen fontosak. Az altatók kétszemélyes világában a kisgyermek a tökéletes meghittséget éli meg, a monoton ritmikus mondókák, versikék mondogatása nyugtatóan hat a gyermekre. Az egyenletes mozgatással kisért cirógatók, tapsoltatók, csiklandozók ellazulást , relaxációt idéznek elő, a cselekedtetők: a lovagoltatók, a hintáztatók, a lóbálók, stb. együttműködésre tanítanak, és segítik, hogy a szülő és a gyermek egymást kölcsönösen megismerje. Rádásul a hintáztató és guggoltató játékok a vesztibuláris - egyensúly - rendszer aktivizálásával, a négykézlábaztató játékok pedig az agyféltekék szinkronizálásával a betűfelcserélés - dislexia, diszgráfia -, a számok felcserélése - diszkalkulia -, a figyelem- és viselkedészavar megelőzésében is jó szolgálatot tesznek. A versek és mesék az egész gyermekkort átszövik, ismereteket közvetítve időjárásról, növényekről, állatokról, ünnepekről. A versek szójátékai és ritmusai által a gyermek passzív és aktív beszéde is nagymértékben fejlődik.

A zenei műveltség alapja az ének. A népdalok, altatók, játékos gyermekdalok bevezetik a gyermeket abba a kultúrába, ahova született. Az altatók, ringatók nyugalmat, szeretetet árasztanak, a gyermekdalok pedig pajkosságot, lendületet, örömet ébresztenek. Az ünnepek dalai meghatározzák az esemény hangulatát, így a gyermek élményként őrzi és élményként idézheti fel azokat.

Ezen kívül az első közösségi színtérként kapcsolatteremtésben, elfogadásban, a szabálytudat megalapozásában is segíti a gyermekeket: a szülő (nagyszülő) jelenléte biztonságot, a többi gyerek jelenléte kihívást, egymás megismerésének, szórakoztatásának lehetőségét jelenti számára. Gyakorló anyaként és gyermekpszichológusként sok szeretettel ajánlom!

Báthory Boglárka

 

A mondókagyűjteményről:

 

Cili egy rendkívül céltudatos, szakmáját teljes lelkesedésével imádó egyéniség. Kisugárzása, lendülete akaratán kívül magával ragadja környezetét. Cilinek régi álma vált most valóra ezzel a verses, dalos összeállításával, ami hiánypótló azoknak az anyukáknak a könyvespolcáról, akik gyermekük lelki fejlődésére már egész pici koruk óta tudatosan is figyelnek. Az éneklés, ritmikus mondókázás a kis gyermek számára olyan indirekt tevékenység, ami észrevétlen oldja ki azokat az apró kis feszültségeket, amik a mindennapokban a leggondosabb szülői odafigyelés mellett is kiépülnek bennük. Tapasztalatom is azt mutatja, hogy azok a gyerekek, akik egész pici koruktól „zenélnek” kiegyensúlyozottabbak , magabiztosabbak és sokkal könnyebben veszik a későbbi iskolai akadályokat. A csoportos együtt zenélés mellett szakmai szemmel is nagyon fontosnak tartom a mindennapi spontán éneklést, mondókázást, ami a közös élményen keresztül még szorosabbra fűzi anya és gyermeke kapcsolatát. Többek között ehhez nyújt nagyon nagy segítséget ez az összeállítás.

Márkus Zsóka, a dunakeszi Farkas Ferenc Művészeti iskola tanára